2010. február 1., hétfő

19. fejezet

Újra belém csapott a felismerés, és tudtam, hogy nem Josh fekszik rajtam és nem Josh csókolgat.
- Te meg mi az istent keresel itt Bálint? –suttogtam. Mind a ketten felnevettek, én pedig féltem. Tudtam, hogy valami lesz, de hogy mi azt nem tudtam. Újra csörögni kezdezz a telefonom.
- Úgy látom a bátyád, nem nagyon akar nyugodni. –szólalt meg Bálint. Hangja hallatán remegés futott végig a testemen.
- Honnan tudod, hogy Josh az? –szűrtem a szavakat a fogaimon keresztül.
- Megérzés. –nyúlt bele a zsebembe és kivette a telefonomat. –Igen? –szólt bele. Rám nézett. –Most nem ér rá. Épp élvezi a közelségemet. –mosolygott majd belecsókolt a nyakamba. Tudtam, hogy David és a többiek mindenhol keresni fognak, csak itthon nem. Hiszen ha valakit „elrabolnak” azt nem a saját házába viszik.
- Ha egy újjal is hozzá mersz érni neked véged! –ordította Josh a telefonba.


David szemszöge

- Ha egy újjal is hozzá mersz érni neked véged! –ordította Josh a telefonba miközben az erdőben kutattunk Ashley után. Ha bántani meri…én nem tudom mit csinálok vele. Ez az én hibám.
- Hagyd az önsajnálatot, mert nem a te hibád, inkább keressük meg! –állt mellém Daniel. Tudtam, hogy igaza van így, újra neki indultam a végtelennek.
- Rosalie nem látsz valamit? –kérdezte Katy. Mindenki Rosalie felé fordult….de ő nem volt sehol. Josh már kapta is a telefonját és tárcsázta a számot.
- Túl könnyű lenne, ha ő is veletek lenne. Még az egyik lányt el fogjuk rabolni tőletek. Estig van időtök gondolkodni. –nyomta ki Bálint a telefont. Újra elöntött a düh és a félelem érzet.
- Wáá! Elrabolta az a szemét! Darabokra marcangolom! –üvöltötte Richard miközben kidöntött három fát egymás után.
- Megtaláljuk! –jelent meg Emma és Christian is.
- Mennyünk! Hol nem kerestük még? –kérdezte idegesen Josh. A gondolatai összevissza jártak minden zugon ahová benéztünk, de sehol. A városban mindenhol megnéztünk minden helyet kivéve egyet nem…
- Nálatok voltunk már? –kérdeztem.
- Szerinted, ha én most el rabolnálak hazavinnélek? –nézett rám hülyén Josh.
- Egy próbát megér! –szólalt meg Katy is. Mindenki bólintott majd elindultunk a ház felé. Mikor oda értünk az erdőben halk motoszkálást hallottunk. A hang irányába eredtünk, de mire oda értünk csak egy levelet találtunk. Mikor megláttam szerelmem írásával találtam szembe magam. Fel kaptam és hangosan olvasni kezdtem:
- Ha a sós víz a torkomat égeti, minden emlék elveszik! –olvastam mire Katy felsikított. –Tudnotok kell, hogy bármi lesz én mindig szeretlek titeket! –fejeztem be. Utóirat: Szeretlek Szerelmem! –ezt nem olvastam fel hangosan csak a társaságra, néztem.
- Meg akarják fojtani? –sikított fel Henriett.
- Azt ígértétek vigyázni fogtok rá! –ordította Josh az ég felé.
- Te kihez beszélsz? –kérdezte Katy.
- Belice nagyszülei az ígérték, hogy vigyáznak rá, de hát…nem sikerült valami fényesen. –suttogta Josh.
- De sikerült. Csak túljártak az eszünkön. –emelkedett ki a két angyal a tóból. Nem voltak se idősek, se fiatalok. A férfi fekete, a nő piros szárnyakat viselt.
- Meg fog menekülni, de nem ma! –jelentette ki a nő.
- Holnap? –kérdeztem reménykedve.
- Az csak rajtatok függ. Első irány pontot fogjuk megadni. Utána a többit. –mosolygott a férfi.
- Milyen irány pont? –kérdezték többen is.
- Találjátok meg Bálintot, Adamot és a két lányt. –
- Adamot? –zendült fel a társaság.
- Mi van velem? –lépett ki a fák közül mosolyogva. Josh ráugrott így ő kifeküdt de mozdulni nem tudott.
- Te szemét állat! Hallottam a telefon túloldalán a hangodat? Hol vannak Bálinték? –szűrte a fogai közt.
- Nem tudom, ki az a Bálint, és hogy miről beszélsz! –ordított vissza de a gondolatai lejátszottak mindent.
- Te ott voltál! –nézett rá Daniel.
- Nem. Hol? –hadarta gyorsan Adam.
- Ott voltál te szadista! –kiabáltam miközben a torkának estem. Az én torkomból óriási morgás tört fel és még én is meglepődtem, hogy milyen hosszúra nyújtottam el.
- A Csendes-óceán felé vitte! –szólalt meg pár perc múlva.
- Rosalie is ott van? –kérdezte Richard.
- Igen. –bólintott, én pedig elengedtem, mire Ő háttal a földre esett.
- Mennyünk. –szóltam majd előre futottam és amilyen gyorsan csak tudtam, a Csendes-óceán felé kezdtem futni. Pár perc múlva már a tenger szélénél jártam mikor a gondolatai bejutottak a fülembe.
- Segítsetek! –gondolta egyfolytában, csak egy kis hiba volt.
- A hang most honnan jön? –teszi fel a kérdést Daniel. A hangja minden felől jött, mert akkora szél volt, hogy elől-hátul, lent-fent lehetett hallani bárhova mentem.
- Második iránypont! Meg kell keresnetek a hang igazi irányát! Ez a legnehezebb! –jelent meg majd tűnt el Belice nagymamája.
- Én látlak titeket. –szólt bele a telefonba Bálint, mikor Josh felvette. –Ügyesek vagyok, de a lány az enyém. –mondta majd egy kis motoszkálást hallottunk.
- Kérlek segítsetek! Itt vagyok a magamsb. –fogta be valaki Ashley száját.
- Ennyit kaptok. És a lányokra vigyázni! –szólt Bálint majd letette a telefont. Ennyire utálatot még vámpír iránt nem éreztem, mint iránta. Ha egy újjal is Ashley-hez ér megölöm!
- A maga….?Ennyit kaptunk! Hol kezdjük a keresést? –kérdezte Josh. Ő sem volt nyugodt az biztos.
- Szerintem az magas lenne. –szólalt meg Katy. És igaza volt.
- Igazad van. Én nem gondoltam volna rá. –gondolkodtam el. Valahol, magas pontban, de hol? –néztem végig a tengerparton. Nem láttam semmi magas pontot, csak a házak tetejét. A nap már narancssárga volt miszerint Belicét, Jennyt és Katyt valahová el kell rejtenünk vagy minden erőnkkel vigyázni rájuk.
- Most mi lesz? Ez a fa a legmagasabb pont! –mutatott Josh az egyik fára.
- Magas pont…magas pont! Hé! Meg van! Ma az első órám földrajz volt! Pont ezt a területet vettük! –gondolkodott Katy. Én csak rá összpontosítottam. Okos lány, és mindig vannak jó ötletei. Katy leült az egyik sziklára miközben a többiek a tengerpartot figyelték, hátha találnak valamit. A legmagasabb pont még mindig a fa volt, ami felettünk állt!
- A Magas Sirály Királyi Söröző! –sikított fel hirtelen Katy, mire mindenki csak rá figyelt. –A magas nem biztos, hogy csak a magasságra jelenti! –vigyorgott fel büszkén.
- Ügyes vagy. –mosolyogtam el. –De akkor Ashley miért nem tudd átváltozni és kijönni? –komolyodtam újra el. Újra neki indultunk az éjszakának. Katy mellettem szaladt a gondolataiban merülve, és néha-néha rám pillantva.
- Meg van! Hiszen söröző! Presszó! Ashley mesélte, hogy Bálint rájött, hogy az alkoholtól nem változik át! Azért vitte oda! Itatott vele alkoholt! –ez ám az ész. Mindenki elmosolyodott.
- Milyen kedves. Meghívta egy italra. –mosolyodott el gúnyosan a gondolataiban Jenny mire én majdnem felnevettem.
- Emberek! –szólalt meg Katy.
- Vámpírok. –suttogta Jasper. Mindig is zavarta ha embereknek szólítottak minket, de most nem ez a fontos.
- Akkor vámpírok! Logika! A legmagasabb pontra vitte ami a Magas Király legfelső tetején van! Vagyis a kilátó mellett! Vagyis ott! –mutatott hirtelen egy kis dombra beljebb a tengerben, amin egy kilátó ékeskedett mellette pedig egy kis sötét valami. Gondolom az lehet az a presszó.
- Mennyünk! –szólt Josh és már vállig a vízben is volt. Mindenki utána ment, és pár perc múlva már a szigeten álltunk.
- A harmadik irány pont. Vigyázzatok és közben találjátok meg Rosaliet! – emelkedett ki a vízből Belice nagymamája.
- Mire kell vigyázni? –kérdezte Josh.
- A farkasokra! –mutatott a part azon részére ahol, pár perce álltunk. Tíz vérfarkas állt ott fogukat vicsorítva felénk, és nem kevés veszettség is lehet bennük. –Egy vámpírt is megfertőzhetnek! –mondta és újra elnyelte egy hullám. A szél nagyon nagy volt és már kezdett sötét is lenni.
- Hé! –szólalt meg Josh. –Miért csak Rosaliet kell megkeresnünk? –kérdezi.
- Ashley nincs itt! –szólal meg most Katy. –Most Rosaliet kell megkeresnünk, mivel ő tudd majd segíteni megkeresni Ashleyt! Vámpírok! Logika! –forgatta a szemeit.
- Csak az egyikőjük van itt? –döbbent le mindenki.
- Egyszerre csak egyet kapunk! Igaza van! –szólalt meg elsőnek Henriett. Körbe álltuk a kis házat aminek a fejlécén a söröző Neve volt kiírva. Magas Király. Hirtelen egy óriási hullám csapot le a szigetre, és nagy döbbenetünkre, tényleg elrabolták az egyik lányt…..



És ennyi:D Szerintem majd csak szerdán jövök újjal;)
Várok pár komit:)
Köszönöm lányok a komikat:D Jól esnek:D
Remélem tetszik a rész;)
Gicus:
gondolom kíváncsi vagy ki az a lányXDeszed van;)rájössz erre is mint a Magas KirályraXDXD imádlak te Nőő:D(KL)Köszi a segítséget;)
Kitta és Anna nektek is köszönök mindent:D imádlak titeket csajok:$(KL)

3 megjegyzés:

  1. Jézusom!
    Ugye nem? Ugye nem?:O
    Tudom, hogy van eszem *büszke* Jó, nem fényezem magam:)Nem vagyok beképzelt, csak tettem a hülyét xD
    Nagyon jó lett:) Imádtam!:D:D:D
    Miii????? Szerdán? Én nem tudok addig várni. Most, most most!:D:D:D:D
    Fúú, hülyeséget nem akarok mondani, szóval majd msnen:)
    Szívesen, máskor is:D
    Én is imádlak<333
    puszi

    P.S.:Siess a folytatással!:D

    VálaszTörlés
  2. Wow
    Ez nagyon durva lett
    De komolyan:)
    Nagyon király lett:)
    Imádom:)
    De kit rabolt el a "hullám"???????
    Nem bírom ki holnapigXD
    Nagyon tetszett:)
    Várom a következő részt:)

    VálaszTörlés
  3. Huhh az a rész tele volt izgalommal!!:)
    MÉG MÉG!!!!!Erre csak ennyit lehet mondani!!!:)
    Nagyon tetszik,hogy ilyen gyorsan történnek az események!!:)
    Várom a kövit!!!:)
    Sieess vele!!:)
    pusszi♥:)

    VálaszTörlés