Megváltozik az életem.
Otthon feszem az ágyamon és a plafont bámulom. Nem tudom, mi történik velem de ma matek órán egy képet láttam magam előtt.
Holnap reggel megyek suliba és egy piros sportkocsi fog a bátyám –Josh- autója mellett meg állni. Később csókolózok egy vámpírral. Rosalie és Jasper Hale a két testvéremet pedig tizenöt év után látni fogom.
Elméletileg. Nem tudom, hogy mi történik de, valami biztosan nincs rendben. Valami baj lehet a vámpírságommal? Lehetséges.
Egész este ez járt a fejemben.
· Minden rendben? –nyitott be a szobámba Josh. A bátyám egy évvel idősebb nálam de olyan mintha a barátom lenne nem a bátyám.
· Persze. –mosolyogtam.
· Csak mert, egész nap itt fekszel, és nem jössz át idegesíteni. –mosolygott mire én hozzávágtam egy párnát.
· Gyere ülj le. –mutattam az ágyamra.
· Jacob este átjön. Jönnek a fiúk is szóval lehet hogy egy picit hangos lesz a TV.
· Már megszoktam tőled. –mosolyogtam.
· Josh az akváriumomat nézegette én, pedig kivettem a tengeri malacomat a terráriumból és simogatni kezdtem.
· Ma matekórán azt láttam, hogy csókolózom egy másik vámpírral és Rosalie és Jasper visszajön. –mondtam Joshnak de végig Marit, a tengerimalacomat figyeltem.
· Hogy, hogy láttad? –nézett rám Josh miközben etette a halakat.
· Nem tudom. Lehet csak álom volt. –néztem én is rá.
· Most legyek őszinte Ashley….tőled kitelik, hogy elalszol Matekon. –mosolygott mire én neki akartam vágni egy párnát de mire észrevettem, hogy majdnem Marit dobtam el leálltam.
· De szerintem nem álmodtam. –erősködtem.
· Holnap kiderül. –vette el tőlem Marit és visszarakta az akváriumába.
· Jóét. –adtam neki egy puszit és kiment. Elmentem lefürödni majd beálltam a tükör elé és elvesztem gondolataimban.
· Hosszú barnás-feketés hajam lelóg a derekamig és nagy barna boci szemem rezzenéstelenül, mered előre. Igen barna mivel vámpír vagyok de, ha akarok, áttudok, változni leopárd formában is. A bátyám teljes egészében vérfarkas de a szüleink vámpírok.
· Lefürödtem majd hajat, mostam és megszárítottam azt. Felvettem a barna rövidnadrágom és a hozzá tartozó fehér toppomat alá pedig felvettem egy melltartót. Tudom hülyeség de, itt lesznek bátyám haverjai, és elég hülyén néznék ki, mert csöppet átlátszó a topp….
· Visszamentem a szobámba majd magamhoz vettem a laptopomat és felmentem MSN-re.
· Voltak fent egypáran de nem írtam rá senkire és senki sem írt rám. Megnéztem még minden egyebet majd lementem inni egy pohár vizet.
· Mikor megfordultam anya vállig érő haját egy kisbaba tépte.
· De aranyos. Hát ő kicsoda? –simogattam meg a baba arcát.
· Itt van egy munkatársam. Mindjárt bejön. Amúgy meg az ő gyerek. –mosolygott anya.
· Csókolom. –üdvözöltem a nőt majd kezet, ráztam vele.
· Maradjunk, abban, hogy szia. –mosolygott. –Úgyis idősebb vagy nálam. –mondta tovább én pedig lemerevedtem.
· Maga tudja? –néztem rá úgy, mint aki hülyét kapott.
· Ő jött rá. –védekezett rögtön anya.
· Ma alszol? –nézett rám a nő. Honnan tudja, hogy én tudok aludni?!
· Ma igen. Két hete nem aludtam. Itt az ideje, hogy megint egy éjszakát aludjak, utána megint jöhet a két hét. –motyogtam.
· Igen tudom. A leopárdok mindig így teszik. –jézusom ez a nő kikészíti az életemet.
· Megyek aludni. –motyogtam. –Jóét. –adtam egy puszit anyának mire a kisbaba elkapta a hajam.
· Vamper. –mondta ki nagyon halkan mire anya, és én lemerevedtünk.
· Szokta ezt mondani. –mosolygott a nő. Felmentem a lépcsőn majd benéztem Josh szobájába. A hét fiú Josh franciaágyán kuporodott és figyelték a TV-t.
· Nem is olyan hangos. –mosolyogtam Joshra.
· Ja, mert elvileg valami gyerek van itt. –motyogta Josh és bekapott egy marék pattogatott kukoricát.
· Mit néztek? –kérdeztem és beljebb léptem mert az ajtó mögött van a TV.
· Gyere ült le te is…..valahova. Úgyis most ilyen nyálas rész van ez neked való. –és lestoppolta a TV-t. Mivel a sok vérfarkas mellett nem volt hej ezért Josh földre nyulú lábára ültem rá. Ő felült mire én átkaroltam a nyakát.
· Josh elindította a TV-t mire csókolózni meg ilyen dolgokat tett a nő meg a férfi. A nő hirtelen leszúrta a férfit mire az összeeset így látni lehetett a nő meztelen felsőtestét.
· Szóval ezért szeretitek ezt a filmet annyira. –vigyorogtam a többiekre.
· Nagyon vicces. –csípett bele a derekamba Josh mire majdnem leestem a lábáról de, még idejében elkapta a derekam.
· Még egy óráig néztem velük a TV-t de mondtam Joshnak hogy átmegyek mert ha nem teszem biztos hogy elhányom magam.
· Lefeküdtem aludni de nem tudtam, mert végig olyan érzésem volt mintha valaki figyelne. Két óra felé sikeren elaludtam.
Reggel valami hangos lövöldözésre keltem és csak a feketeséget láttam. Felsikítottam de csak sikítás közben vettem észre hogy a fejemre van téve egy fekete kendő. Leszedtem magamról majd mikor észrevettem, hogy csönd van abbahagytam a sikítást.
· Ashley, jól vagy? –rontott be az ajtón Josh olyan erővel hogy az leesett.
· Mi volt ez az egész? –kérdeztem, mert rájöttem, hogy nagy valószínűséggel hülyét csináltak belőlem.
· Embry felébresztett minket. –motyogta mire az említett, belépet az ajtón.
· Bocsi. –mosolygott.
· Jaj semmi de máskor elég, ha rájuk ordítasz. –mosolyogtam és beletúrtam a hajamba.
· Máskor. –horkantott fel Josh.
· A fiúk kimentek én pedig elmentem letusolni.
· Tusolás után felvettem egy fehér csőszárú nadrágot, amit belegyömöszöltem egy fekete hosszú szárú és magas sarkú csizmába. Felvettem a fehérnyakba akasztós felsőmet majd kibontottam dús hajamat- ma reggel tényleg nagyon dús volt- és oldalt elválasztottam.
· Bepakoltam az iskolatáskámat majd szóltam Joshnak hogy mehetünk.
· Josh már elment. Ma gyalog mentek, amúgy meg itt a kísérőd. –mondta és ugyanebben a pillanatban, kilépet az ajtón Ginny.
· Szia. –ölelt meg a tízen hét éve legjobb barátnőm. Ugyanolyan hosszú fekete haja volt és ugyanúgy ő is 176cm volt. Egyedül annyi volt, hogy az ő szeme nem boci szem volt és nem barna, hanem rendes szem és kék.
· Ő is egy fehér csőszárú nadrágban volt és egy piros nyakba, akasztós felsőbe.
· Mehetünk? –kérdezte mire én kézen, fogtam, majd adtunk anyának egy-egy puszit - így hogy mindketten tíz centivel magasabbak voltunk a csizma miatt így még kisebbnek tűnt.
· Mennyünk. –karolt belém Ginny és elindultunk az iskola felé.
· Rájöttél mi volt tegnap Matekon? Nagyon megijesztettél. Azért jöttem ma érted, hogy megnézzem van-e valami nagy baj. Egész este figyeltem, hogy mi a baj. Nem tudtál elaludni. –az utolsó szavak már csak magának mondta.
· Mivel éreztem, hogy valaki figyel. –emeltem rá a tekintettemet de még mindig karoltuk egymást.
· Bocsi. Pedig leopárd voltam. –nyújtogatta a nyakát.
· Gondoltam. Itt Londonba csak két leopárd van szabadon azok is mi vagyunk. –mosolyogtam.
· Mi lesz az első óránk? –tért át egy idő után Ginny egy másik témára.
· Nekem kémia, neked fizika. Utána meg fordítva. –fújtam ki a levegőt bosszúsan.
· Ja, az a köcsög tanár átrakott. Szólok majd anyának, hogy beszéljen vele. –jelentette ki Ginny.
· Kívánok sok szerencsét. –mosolyogtam.
· Befordultunk az iskolához mire mindenki félrehúzódót a járdáról.
· Sziasztok! –jött elénk Ashley, egy másik barátnőm.
· Szia. –akartam adni neki három puszit de Ginny karja nem engedett. Nem, engedett volna, ha szegény lány nem lett volna csizmától, csatig lemerevedve.
· Ginny, mi a baj? –kérdeztem, és rázogatni kezdtem.
· Baj nincs. –mosolyodott el.
· Sziasztok. –halottam meg egy régen halott ismerős hangot a hátam mögül mire én merevedtem le.
· Lassan megfordultam és sikítani kezdtem és Rosalie nyakába ugrottam.
· Istenem, szia. –öleltük egymást szorosan.
· Szia. –jött még egy hang most a másik oldalt a hátam mögött. Elengedtem Rosaliet és Jasper nyakába ugrottam.
· Szia, húgi. –mondta Jasper és erősen körém fogta karjait.
· Ashley ők itt a fogadott testvéreink. Ő itt Richard a barátom. –mutatott egy izmosabb fiúra.
· Szia. –adtam neki egy puszit.
· Ő Jenny, az én barátnőm. –húzott maga mellé egy másik világból érkezett hasonmásomat. Neki is adtam puszit.
· Ők itt Katy –mutatott egy emberre – Ő pedig a barátja Daniel. –mutatott egy szépfiúra.
· Sziasztok. –köszöntem nekik.
· És ő itt David. –mutatott Rosalie a piros BMW-től felénk tartó fiúra. Azt hiszem vele csókolóztam….
· Szia, David vagyok. –adott két puszit.
· Ashley. –mosolyogtam.
· Még beszélgettünk egy kicsit mikor megszólalt a figyelmeztető csengő.
· Milyen órád lesz? –kérdeztem azt hiszem mindenkitől.
· Fizika. –hangzott mindenkitől a válasz kivéve egy valakit…
· Kémia. –motyogta, majd lehajtotta a fejét. Azt hiszem, úgy hiszi, hogy csak neki lesz egyedül kémiája. Mellé álltam majd belekaroltam.
· Akkor mellém ülsz. –mosolyogtam. Azért mert felakartam vidítani, de mindegy lett volna, mert mivel Ginnyt átrakták a másik csoportba így mellettem, van az egyetlen egy üres hely.
· David rám nézett és egy hatalmas mosoly terült szét az arcán.
· Ezt megbeszéltük. –mosolygott majd karon fogva elindultunk a kémia terem felé.
· Hazajöttek az igazi testvéreim. Josh csak fél. –gondoltam magamban miközben Davidnak fecsegtem az itteni életről.
· Legalább nem álom volt…
A fizika és kémia végig nevetéssel, mosolygással, és beszélgetéssel telt el közöttünk. Nagyon megkedveltem Davidot és szemlátomást ő is engem.
A harmadik órám tesi volt. Minő véletlen Davidnak is.
· Szia. –köszöntem Ginnynek majd együtt bementünk az öltözőbe és átöltöztünk. Mindketten egy mini fekete rövidnadrágot vettünk fel egy vékony fehér csíkkal az oldalán és egy aklétához hasonlító V-kivágású felsőt. Ez az óra közös volt Rosalieval és a többi Haléval.
· Felfogod a hajad? –kérdezte Ginny miközben én a tükör előtt álltam és néztem a szememet a gondolataimban olvasva.
· Nem. –feleltem bár el sem jutott a kérdés lényege az agyamig. Sípszót hallottunk mire mindenki fogta magát és kisétált az öltözőből.
· Emberek! Ma én leszek mert a tesi tanárotok beteg lett! Le kell mérnem a 20 perces futást. Sípszóra indulás! –mondta mire mindenki felsorakozott a vonalnál. Én mindig is Ginnyvel futottam mivel soha nem fáradtunk el. Sajnálni szoktuk őket mivel sokat szenvednek a futással. Volt mikor valaki el is ájult.
· A tanár megfújta a sípot utána köhögött mi pedig elkezdtünk futni. Ginnyvel beszélgettem mikor észrevettem, hogy Rosalie és Jenny ott futnak mögöttünk.
· Sziasztok. –köszöntünk nekik én pedig akaratom ellenére is kinyitottam az elmémet így tudtam a gondolatokban olvasni.
· Ginny lemaradt Rosalieval beszélgetni mire éreztem, hogy valaki mellém csapódik.
· Szia. –köszönt David gondolatban.
· Szia. Hát mi csendben is tudunk beszélgetni? –kérdeztem mosolyogva.
· Ezek szerint. –mosolygott ő is.
· Nagyon nem zavarhat minket senki. –nevettem.
· Hát nem nagyon. –kaptam a választ.
· Egész húsz perc alatt beszélgettem vele. Mindig ha röhögtünk valamit, az emberek felénk fordultak és azt gondolták hogy hülyék vagyunk.
· Milyen jó csaj a szőke. De még mindig Ashley a legjobb. –suttogta Adam Tomnak. Adam mindig is hajtott rám.
· Te tudod. –mosolygott Tom.
· Ashley… -és ekkor +18-as karikás dolgokat képzelt maga elé. Amire nem számítottam az David reakciója volt. A torkából állati hördülés csapott fel mire én majdnem felsikítottam ijedtembe.
· Css! –pirítottam rá mert ezt még a tanár is meghallotta.
· De hát te is láttad…
· Igen de én nem most látom elsőnek. –néztem rá.
· Többé nem szólalt meg. Én bezártam az elmémet és odamentem a tanárhoz.
· Kimehetnék a mosdóba? –kérdeztem a tanárt.
· Még kibírod ezt a…..-és akkor pityegett az órája hogy letelt a húsz perc.
· Menny. –mosolygott.
· Kiléptem a tornateremből majd futni kezdtem a mosdó felé. Mikor beléptem hála égnek üresen találtam.
Hallottam ahogy Ginny is elkéredzkedik:
· Tanár úr, elmehetek a mosdóba? –kérdezte.
· De hiszen már megkérdezted, és én igent mondtam. –felelte a tanár összezavarodottan.
· Aj, tanár úr, Az Ashley volt. –csipkelődött Ginny.
· Akkor, te ki vagy? –nézett rá és olyan arcot vágott mint aki a bolondok házából szabadultat nézné.
· Hát Ashley. –mosolygott Ginny és futni kezdett felém.
· Belépett az ajtón.
· Ha lecsesznek miattad kapni fogsz. –emeltem fel az ujjaimat de nem elröhögtem magam.
· Sziasztok. –jött be az ajtón David.
· Megyek is. –szólalt meg Ginny és már el is tűnt.
Hallottam, hogy bent a tesiben:
· Már vissza is jött? –nézett Ginnyre a tanár.
· Hiszen vagy öt perce elmentem. –felelte Ginny.
· Akkor, magát most hogy hívják? –kérdezte a tanár.
· Hát Ashley. –felelte Ginny és oda futott Rosaliehoz.
· Beszélnünk kell. –termett mellettem David.
Én még új vagyok ebben az egészben, azért szeretném, hogy
Sok kommentárt és kritikákat kapnék a történethez:D
Remélem, tetszik majd, és olvasni fogjátok:D
Davidról még nincs képem de majd fogok feltenni:D
Puszii nektek<33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése